LAMP++

Mire is lehet használni egy web proxy -t?

• Tud cache -elni. Na, ez az amire én nem szoktam használni. Ugyan vannak nyilvánvaló előnyei a dolognak, de egyrészt eléggé erőforrásigényes, másrészt néha problémás. Elég jól ki kéne találni, hogy mit érdemes cache -be rakni (túl nagy és dinamikus dolgokat általában nem).
• Ad egyfajta biztonságot, mivel elrejti azt ami mögötte van.
• A kért tartalom függvényében más-más szerverekhez továbbithatja a kérést. Erre jó példa a statikus dianamikus tartalom szétválasztása. Itt a statikus tartalmat külön erre a célra kihegyezett gyors webszerverrel szolgáljuk ki, mig a dinamikust pedig egy másikkal. Ez a fő ok amiért én proxy -t használok.
• Akár load ballance -t is lehetne csinálni vele.

Amit web proxy -nak szoktak használni az tulajdonképpen Reverse Proxy.

Többféle megvalósítás létezhet, én most itt 4 általam már kipróbált müködő példát említek:

• A proxy megvalósitható Apache segítségével. Itt célszerű 2.x -es Apache -ot választani, mivel annak mod_proxy modulja jobb. Mögötte a dinamikus tartalmat (PHP) 1.x -es Apache szolgálja ki, míg a statikus tartalmat egy thttpd. A thttpd nem a legismertebb (és már nem is fejlesztik), de tulajdonságai alapján (kicsi, gyors, jól konfigurálható), teljesen megfelelő.
• Az előbbi példán lehet olyat csavarni, hogy ha a proxy már úgyis 1 Apache, akkor akár ki is szolgálhatja a dinamikus kéréseket, és ilyenkor csak a statikus dolgokat kell átirányitani egy thttpd -nek.
• SSL -t igénylő megvalósításánál (bár nem ezért, mert természetesen az Apache is tud SSL -t), használtam proxy -nak a Pound -ot. Mivel ez valóban csak 1 proxy, ezért kell mögé statikus tartalom szerver (thttpd) és dinamikus tartalom szerver (Apache) is.
• Végezetül a legújabb, és általam legjobbnak tartott megoldásnál a proxy és statikus webszerver funkciókat egyben egy nginx látja el, és csak a dinamikus tartalmat továbbitja a mögötte lévő Apache -nak.

Hogy miért nginx? Szerintem erre a feladatra ő a legjobb. Statikus webszervernek még szóba kerülhetne a lighttpd, de az nginx abban is a legjobbak közt van.

Végezetül még talán megéri megemlíteni, hogy mire is jó ez az egész? Teljesítmény szempontjábol sokat hozhat a konyhára. 1 tipikus weboldal 1 dinamkus tartalombol és ahoz tartozó jóval több statikus tartalomból (js, css, képek) áll. Ha ezeket külön a célra szakosodott webszerverek szolgálják ki, akkor az gyorsabb lesz. Nem mellesleg, az nginx memóriaigénye lényegesen kevesebb az apache -énál.

Egyik haverom csinált egy nagyszerű oldalt (nth108.com) és ennek kapcsán jutott eszembe, hogy össze lehetne szedni, hogy mik a legszükségesebb és legegyszerübb dolgok, amikkel egy új oldalt, SEO szempontból, jóvá lehet tenni. Akit érdekel a téma kimerítő informciót talál itt.

• A domain minden publikus része legyen elérhető minél egyszerűbben, és ezek jól különüljenek el, lehetőleg a TITLE -ben is (magyarul, minden oldalnak egyedi TITLE -je legyen). Nem árt egy sitemap se.
• Legalább a fő oldalon legyen jól kitöltve a DESCRIPTION tag. A "jól kitöltve" azt jelenti, hogy 1-3 mondatban leírja miröl is szól az oldal. Ha ez jól sikerül akkor a Google ezt írja ki kereséseknél, ami nem rossz.
• Mutassanak lehetőleg témábavágó linkek az oldalra. Itt fontos a linkre rakott szöveg, ami jó ha a témára és annak változataira utal. Ha ilyenek nincsenek akkor gáz van, de a Google -t akkor is oda lehet csalni ezzel.
• Célszerű használni a Google webmaster tools -ot. Itt lehet például a sitemapot is megadni, de erre általánosabb megoldás a robots.txt
• Jól jöhet a szintén ingyenes Google Analytics
• Ha már vannak linkek az oldalra akor azokat a Yahoo! Site Explorer -el lehet felderíteni.

A fenti dolgoktól nem kell csodát várni, ez az alap. Ezt lehet idővel és sok rámutató linkel jobbá tenni.

A lényeget talán még nem is említettem, ez a blog egy Ubuntu alapokon nyugvó LAMP megvalósításról fog szolni. És, hogy miért Ubuntu?

• Hát mert jó.
• Nincs túl sok valós alternatíva (talán ha valaki csípi az rpm alapú dolgokat akkor: CentOS.
• És az Ubuntu tényleg jó ;)

Régebben ha valaki Linux szerverekkel foglalkozott, akkor kapásból adta magát, hogy Debian. Ez most is működik, de az új Ubuntu szerver edition tudja azt ami a Debianba jó + ad egy csomó olyan dolgot amit a Debianhoz kézzel kell hozzátenni utólag.

Persze, ha valaki szeret minden szálat a saját kezében tartani és sok ideje van akkor lehet, hogy neki a Debian a jó választás, de a könnyebb út az az Ubuntué.

A példák és a wikiben leírtak valószinűleg igazak Debian alatt is.

Lehet, hogy nem ezzel kéne kezdeni, de mivel most nemrég csináltam ezért kezdjük a mentés -el. Három féle mentést használok általában:

• Konfig fájlok mentése. Ide tartozik minden olyan fájl ami az adott szerveren testre lett szabva pl.: myAdmin konfig is.
• MySQL mentés. Napi mentés külön külön az adatbázisokról és hetente egyszer az összesről. Kb. 1 hónapnyi adatot örzők meg.
• Webes fájlok mentése. Itt napi snapshot mentést használok. Nem túl gyakran változó oldalaknál ezt nagyon sokáig meg lehet őrizni mivel hard linkeket használ a nem módosult fájlok esetén, igy kis helyet foglal.

A mentés mikéntje persze sokmindentől függhet, pl.: sok adatbázis esetén nem biztos, hogy jó mindegyik adatbázist külön fájlba menteni. A pdumpfs -nél pedig célszerű odafigyelni, hogy amit nem muszály menteni azt ne is mentsük (--exclude).

Ami az időzítést illeti célszerű valami nyugis éjszakai (lehetőleg nem túl kerek) időpontot választani.